rikitózöld.

Éppen ma gondoltam bele,milyen lehet azoknak,akik nem hallanak rendesen,akik nem tudnak járni,akik vakok.Pedig ők is boldogok attól függetlenül,hogy nem tökéletesek. De van joguk ahhoz,hogy mosolyogjanak.Van joguk a boldog élethez, mint minden más embernek.Ha választanom kéne,talán a vakokat sajnálom a legjobban,mert nem tudják megtapasztalni az élet egyes szépségeit. Bár néha jobb nem tudni mi folyik körülöttünk.Néha úgy érzem,jobb lenne,ha nem látnék semmit,ha becsukhatnám a szemem ha csak egy percre is. Néha el akarom takarni a világot,néha be szeretnék zárkózni négy fal közé. Néha úgy érzem,hogy a világ kétszínű. Hogy miért? Mert hol a vidám,hol pedig a boldogtalan oldalát mutatja. Erről kár beszélni,valaki azt mondja,hogy a rossz oldalát nem kell figyelni,nézzünk mindent optimistán. Visszafordíthatatlan állapot.Legalábbis elég sok évbe telne,és az emberek odafigyelő természete kellene hozzá. Földgyógyító nap.Én voltam.Rájöttem,hogy ez nem csak a földet gyógyíthatja,ha azt is teszi,hanem az embereket összekovácsolja,és ráébredhetünk,hogy milyen jó lenne,ha minél több ember összefoghatna ennek a világnak a megmentésében.