Nem ez az első blogom,már próbálkoztam vele. Nem ez az első bejegyzésem,már letöröltem kettőt.Azóta imádok blogolni.
2009. július 23., csütörtök
2009. július 9., csütörtök
Félhomály.

---ooo---
Hamvas Béla: Barátság
Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás, csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.
Delete.
Nem sokszor húzódik ki a gyufa,de ha kihúzódik, akkor kihúzódik.
Furcsamód a dühömet úgy adtam ki, hogy elkezdtem írni, majd lementettem piszkozatba, és ki is töröltem.Micsoda értelmi szint csillogtatás...
Nem akarom tettetni, hogy jól vagyok.
Köszi a kérdést, nem vagyok jól, sőt, ideges is vagyok, de fél perc, és lenyugszom! ^^
2009. július 2., csütörtök
autism.
"Nagy hibákat.Hibákat,amik hatalmasak."-mondta Sam.
Megrázó egy történet,sosem tudnám elképzelni,hogyan élhet egy autista,a saját kis világában.
Ez a film,annyira elgondolkoztatott.
Egy beteg, aki nincs ennek tudatába, vajon mit csinál, ha valami nem az elképzelése szerint működik? Harcol.
Elveszíteni a gyermekemet,mert autista vagyok,fájdalom.
Vagy éppen csalódás.Csalódás magamban,hogy nem vigyáztam rá,nem óvtam meg,és lehet,bennem van a hiba.
Pedig nem.Ez csak egy film,messze sem a valóság.
Egy film,ami nem valóságos alapú,mégis átérezhető.Olyan kevés már az ilyen.
Egy kislány, aki fiatalságát úgy élte, hogy a mindennapi megpróbáltatásoknak ellenállva mosolygott, s édesapja mellett akart maradni.Nagy dolog.
Hiszen valljuk be,egy autista lánya teljesen más szemszögből nézi a világot.
Eredeti megírása: 2oo9.o7.o2.
Átdolgozás: 2o1o.o9.19.
2 éve szeretnék autistákkal foglalkozni.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)